• Nehézség

    Könnyű
  • 25 km Túra Hossza
Leírás:

Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer

A rotundában található az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A rotundában több más állandó kiállítás is található, közte A világ körképei, mely harmincnégy körképet mutat be a 19. századból, amikor a körképek virágkorukat élték; a Panoptikum, 22 magyar történelmi személyiség viaszfigurájával; a Promenád, ami a Monarchia fénykorának, a 19. század végének egy nagyvárosi és egy kisvárosi utcáját mutatja be üzletekkel, korhű ruhát viselő viaszfigurákkal; a Parktörténeti kiállítás, mely az emlékpark történetét mutatja be, Szer monostora, mely a park területén állt egykori monostort mutatja be a régészeti leletek segítségével, és a Rokon népek, amely a finnugor nyelvcsalád népeit mutatja be fényképeken.

Külső kiállítások: a Szabadtéri néprajzi gyűjtemény az ország öt skanzenjének egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye.

A parkban található ezenkívül az Erdő és ember kiállítás jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonban. A kiállítás erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A kultúrtörténeti kiállítás az országban egyedülálló. A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket makettek is bemutatják körülötte vitrinekben. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Itt lovasbemutatót is szoktak tartani. A vízügyi kiállítás ember és víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászainak állít emléket. A romkert az 1970 óta tartó helyi ásatás eredményeit és a monostor romjait mutatja be.

Több emlékmű is található a park területén: Árpád-emlékmű és Árpád-liget a honfoglalás emlékére; katonai emlékmű, mely több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket; a Szegedi kapu, domborművekkel; az 1945-ös földosztás emlékműve; földműves-emlékmű; megyék emlékköve a megyék első országos gyűlése emlékére.


Levelény: A majorságba érve rögtön szembetűnt, hogy a valamikori Pallavicini uradalom részei voltak az itt található gazdasági épültetek.


Mindszent: Mindszent a Tisza bal partján, a Kurca-patak torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon fekszik. A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.

Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek. Római katolikus templom: A többször újraépült templomát mindig mindenszenteknek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.

A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára.

1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958).

1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.

A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.


Koszorúhalom, Ludashalom: Mindszent határában, Koszorúhalom-, Ludashalom-, Elege-dûlőkben jelentős tanyás gazdálkodás folyt: századunk első évtizedeiben a lakosságnak több mint negyede tanyákon élt. A tanyai gyermekek oktatását négy külterületi elemi népiskola szolgálta.


Ördöngős major: A túrát az Ördöngős majornál fejeztük be.

Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: