• Nehézség

    Könnyű
  • 33 km Túra Hossza
Leírás:

Kunfehértó: 1950-ben a jelenlegi falu helyén még puszta volt: szántóföld, legelő. A mostani faluközpont helyén csak az Állami Gazdaság Mészöly- féle tanyája, az állomásépület, és a Kertészképző Iskola (mai Gyermekotthon) álott, amely 1940-41-ben épült, valamint a jelenlegi Iskola utcában a dombon egy kis ház, ami bírkaszínből átalakított cselédlakás volt.

Először 1948-ban vetődött fel a falu alapítás gondolata. 1950-ben mérnökileg mérték szét a portákat, s ezeken létesült a falu. A falu 1951-ben kapta a nevét két javaslattevés alapján az egyik javaslat Bácsfehértó, a másik Kunfehértó volt. Először Bácsfehértó nevet fogadták el, ezt azonban 1952. áprilisában visszavonták, s véglegesen a másik névre jött meg az engedély. Igy lett a falu neve Kunfehértó.

Legelőször a tanácsháza, és a titkári lakás épült fel 1950-ben. Az első időszakban mintegy 180-190 ház épült fel a Jókai, Ady Endre, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Óvoda utcákban 1950 és 1953 között, elsősorban az Állami Gazdaság dolgozói számára. 1952-ben épült egy kéttantermes iskola, ami ma az Óvoda részét képezi. 1957-ben megépült az orvosi rendelő, 1958-ban szövetkezeti bolt és Felvásárló telep, 1963-ban az Úttörő téren felépült a 4 tantermes iskola, a szabadság téren pedig a Postahivatal. 1950-ben vezették be a villanyt az akkori Kertészképző Iskolába, a község villamosítása 1952-ben kezdődött meg.

(Készült Trillsam Márton és Burai István helytörténeti írásai nyomán)

Látnivalók: Fehér-tó, Holdrutás erdő, Öreg kocsányos tölgyfa, Szikes tavi strand.

Balotaszállás: A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.

A tatárjárás idején elpusztult, a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint a nevét Balta kun kapitánytól kapta. 1493-ban, a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett. 1952 óta önálló. A Tájház bemutató a Művelődési Háznál tekinthető meg. A faluban élt és dolgozott Gyuris Károly citerakészítő - fafaragó. Hagyatékából a kukorica csuhéból készített bútorok és dísztárgyak a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetők. Említésre méltó Vígh Lajos balotai lakos csengő- és kolompgyűjteménye, valamint Szabó Sándor amatőr festő képei, melyek megtekinthetők a  Művelődési Házban. Balotaszállás rendszeres közösségi rendezvénye az augusztus 17-20. között megrendezésre kerülő falunapok. E rendezvénysorozat tradicionális része a Felső-Bácskai Kettes Fogathajtó Verseny, valamint az augusztus 20-i Szent István napi búcsú.


Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: