• Nehézség

    Könnyű
  • 27 km Túra Hossza
Leírás:

Geszt: Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. A 13. században neve szerepelt a Váradi Regestrumban is. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtokaként említették. Nevének változatai: 1401-1458 közt Gezth néven, 1475-ben Egyházasgeszt és Kisgeszt, 1485 körül pedig Nagygeszt néven volt feljegyezve.

Látnivalók:
Tisza-kastély: Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944. szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből. Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között.

Arany János Irodalmi Emlékház - 1851-ben Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.

Tisza kripta
Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés megye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították.

Neves szülöttek:

Gróf Tisza Lajos (1832-1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

Tisza Domokos (1837-1856) Arany János tanítványa, költő.


Biharugra: Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. Ezek története a 12. század elején kezdődött egy kolostor megépítésével, ám a tatárjárás alatt alatt azonban ezek a területek elpusztultak és elnéptelenedtek.

A hatalmas, birtokos nélkül maradt földeket IV. Béla szétosztotta vitézei között, így lett a környékbeli földek új tulajdonosa Danela, majd 1329-ben az ő fiai. A 14. századtól kezdve évszázadok alatt ezek a birtokok felaprózódtak, tucatnyi, egymással rokonságban álló család osztozott rajtuk, de többségük Danela leszármazottai, az Ugraiak kezédben maradt.

A törökök 1566-ban, Gyula várának elfoglalása után Ugra vidékét is elfoglalták. Amikor 1598-ban Várad irányába indultak, útközben 13 falut, köztük az itt álló Nagyfalut is elpusztították, de Háromugra ezt a pusztítást még túlélte.

A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részesművelést folytattak, mások alkalmazottként dolgoztak vagy béresnek szegődtek. A jobbágyfelszabadítás után viták támadtak a birtokviszonyok miatt, ezeket egy 1858-as per döntötte el, amelyet a kihalt Ugray család örököse, Bölöny Sándor rendezett.

Látnivalók:

A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek,

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala,

Bölöny Kúria eredetileg klasszicista stílusban épült, majd a 19. század végén romantikus stílusban átalakított műemlék,

Református temploma az Árpád-kori monostor alapfalainak felhasználásával épült 1772-ben, tornya 1800-ból származik,

Műemlék népi lakóház, egykori cselédház,

Szabó Pál Irodalmi Emlékház.


Körösnagyharsány: Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn. Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi Regestrum említette először egy oklevélben. 1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve. 1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették. Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott. 1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

Látnivalók, események:

Legismertebb eseménye a minden év szeptemberébe megrendezett káposztafesztivál.
A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok nyomvonala.


Körösszakál: A település mai határain belül több középkori község is létezett, például Petlend és Csehi. A települést a Szakali család birtokaként említi egy 1248-as határjáró oklevél, mint Csehi falu határosát. Ekkor Zakal néven volt ismert. Ezt követően Toldi Albert unokáinak birtoka, a későbbiek folyamán többször is felhozzák, mint a Toldiak uradalmának közepén fekvő kis, nemesi birtokosok által lakott települést. ekkor már a Sacal nevet viselte a falu, melynek származása a török eredetű magyar "szakáll" főnévből származik.

Az 1740-ig pusztán állott területre 23 református család tér vissza, akik a falu ősi lakóinak tekinthetők. A falu újabb kori történetében nagy szerepet játszottak a Mártonffy grófi család tagjai, akik egészen a 20. század közepéig birtokoltak itt kisebb-nagyobb területeket. A település ma hivatalosan is kétnyelvű: magyar és román.

Körösszakál érintetlen természeti környezetben, a Sebes-Körös jobb partján terül el. A folyó, valamint a homokbánya-tavak révén kiváló horgászási lehetőségek várják az idelátogatókat.


Látnivalók:
Sebes-Körös
Homokbánya
Görög keleti templom
Református templom
A református gyülekezet igen nagy múltra tekinthet vissza. 1742-ben a hívők közös összefogással sárból, fából építették a templomot, és a tetejét náddal kötötték. Mellé fából tornyot állítottak, mely 1819-ben leégett. 1891-ben építették fel a ma is álló kőtemplomot. először 1960-ban újították fel külsőleg.
Ártézi kút: a település közparkjában található, amelynek vize több mint 100 méter mélyről tör a felszínre. Különlegessége, hogy télen nem jéghideg, hanem inkább langyosnak mondható, nyáron pedig hideg.


Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: