• Nehézség

    Könnyű
  • 33 km Túra Hossza
Leírás:

Vésztő: a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez
a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11-12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen. A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják.


A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a Sebes-Körösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap, a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig. Említésre érdemes, hogy 1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások, az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, a népi írók szoborparkja, évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

Látnivalók:
Mágor-puszta,
Csolt-monostor - 11-12. századi romok,
Népi írók szoborparkja,
Sinka István egykori lakóháza,
Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula).


Okány: Okány nevet a két szkíta hadúr egyikéről, Oge-kánról kapta. Így maradt fenn az Oge-kán név Okányként, közvetlen szomszéd települése Zage-kánról elnevezve pedig Zsadányként. Okányt már a 13. század elején megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, "kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette".


1249-ben Pál országbíró és zalai főispán volt birtokosa. A 15. században az Okányi és henczidai Bacsó családé volt. 1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós kapták fele-fele részben királyi adományként. 1572-ben a Bajoni család kapott királyi adománylevelet az egész falura. Később birtokosok voltak itt a Szlávy, Uray, Noszlopy és Gorove családok is. A 20. század elején a Schwarcz család birtoka volt, szép úrilakkal, melyet még a Szlávyak építtettek.

Okányhoz tartoztak Nyárfás, Romogy, Halmágy, Uruk, Pálos, Körösös, Varjas, Ebüllő, Tóhegy, Balázs és Csókás puszták is.

A községen kívüli dombon - a helyi hagyomány szerint - valamikor a szkíta király, Attila tiszteletére a települést őrző Oge-Kán egyistenhitű, kör alakú kolostort építtetett, aminek romjaira telepedett a későbbi keresztény kápolna.

Látnivalók:

Schwarcz-nagykastély, a 19. században épült, ma szociális otthon,
Schwarcz-kiskastély, a 19. században épült, ma iskola,
Nyárilak, a 20. sz. elején épült, ma vaskereskedés,
A református templom,
A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág,
A partiumi határárok a vésztői úton.


Zsadány: Zsadány környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. 1219-ben említik először a községet a Regestrum Varadiense-ben. A helynév Sadan, Zwad szláv eredetű, személynévként "hatalmas vagy hatalmasság" jelentésű. A 13. században a Geregye nemzetségbeli Pál országbírónak adományozott falvak között szerepel, helyébe később a Borsák léptek.

A 14. században László aradi, Tatamér alba regiai prépostbirtokolja. Ekkor 8 garas pápai tizedet is fizetett a község. A 15. században a Bacsók, a Bajomiak, majd később a Thurzók és Bocskai is birtokosa a településnek. A tatárok és a törökök többször elpusztították a települést, mivel Zsadány fontos hadiútvonal mellett fekszik. A 17. században veszi kezdetét a szervezett református hitélet, ezt követi a 18. század végén a templom és torony építése, amely ma is áll. A 18. században a települést herceg Esterházy Pál nádor kapja másik 15 hajdútelepüléssel együtt. Ebből a derecskei uradalom alakult ki és fejlett társadalmi, gazdasági élet alakult ki.

Fancsikapusztán található az egykori Schwartz-Fried kúria és a hozzá tartozó uradalom. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. Másik nevezetessége: A honfoglalás után önálló Fancsika település, itt találhatók a feltételezett királysírok, korhányok. Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. Még két Fancsika van. Egy Debrecen közelében, egy pedig Ukrajnában Nagyszőlős mellett.


Geszt: Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. A 13. században neve szerepelt a Váradi Regestrumban is. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtokaként említették. Nevének változatai: 1401-1458 közt Gezth néven, 1475-ben Egyházasgeszt és Kisgeszt, 1485 körül pedig Nagygeszt néven volt feljegyezve.


Látnivalók:
Tisza-kastély: Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből. Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között.

Arany János Irodalmi Emlékház - 1851-ben Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.

Tisza kripta - Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés megye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították.


Neves szülöttek:
Gróf Tisza Lajos (1832-1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

Tisza Domokos (1837-1856) Arany János tanítványa, költő.


Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: