• Nehézség

    Könnyű
  • 28 km Túra Hossza
Leírás:

Körösladány: Körösladány a Hortobágy-Berettyó ésa Körösök közötti síkság délkeleti szélén települt. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályozáskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította.

Körösladány és határterületének történelmi és régészeti feltárása már a 19. század közepén elkezdődött. A településről az első tudományos igényű történelmi munka 1855-ben, ifj. Palugyay Imre (1818-1876) tollából jelent meg. Ezt számos egyéb munka követte, de közülük napjainkig egyik sem adta meg a város teljes monográfiai mértékű történelmét.

Körösladány első átfogó és tudományos igényű régészeti felmérését 1968 és 1975. november 30. között végezte el egy 6 főből álló munkacsoport, Gazdapusztai Gyula - majd halála után Bakayi Kornél - vezetésével. A munkacsoport hét év alatt 116 lelőhelyet tárt fel és kutatott át. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Körösladány 7000 éves múltra tekint vissza, miután a megtelepedésre alkalmassá vált vidéken megjelentek a Körös-kultúrát képviselő első emberi közösségek.

Körösladány mai közigazgatási területén Nadányon kívül még hat falut ültek meg. Északra esett az 1321-es első említésekor már elpusztult (Szentmihály). Ennek közelében, nyugatra feküdt egy 1219-es adat szerint talán várnépek lakta (Károly). Ettől délebbre, Körösladány mai belterületének északnyugati szélén települt meg az 1321-ben felbukkanó (Győrfölde), amely minden bizonnyal majorságszerű predium lehetett, (rab)szolga jogállású lakossággal. A Sebes-Körös bal oldalán, attól kissé délre volt található a szintén 1321-ben említett (Süvöltő). Ettől délkeletre esett a szolgáltató és várnépek által lakott (Méhes), amelyről elsőként 1219-ből szól okirat. Innen északnyugatra helyezkedett el (Fás), amely 1221-be jelenik meg az írott forrásokban.

Először a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven, mint pagust említi. Nadan nádasgátat jelent. Még régebben római őrség erődítménye lehetett, mert a Kihi szigetnek, kertnek nevezett részén római sírt találtak, Constantinusz (Kr. u. 306 - 337) császár aranypénzeivel. 1125 körül falut alapítanak a letelepedett besenyők, nem sokkal ezután egy fatemplomot kezdenek el építeni. 1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is
rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven. A község 1220-tól 500 éven keresztül a Nadányi család uradalma volt. 1370-ben a Nadányiak megépítik az első kőtemplomot. 1460 körül elkészül a Nadányiak kastélya.

A báró Harruckern család férfiági kihalása után, 1798-ban Körösladányt és tágabb környékét a Wenckheim család bárói ága örökölte. 1803 és 1805 között építtették föl - vélhetően a Nadányiak várkastélya helyén - a copfstílusú kúriájukat id. Czigler Antal tervei alapján, amivel a község újból uradalmi központtá vált. Ebben az időben veszi kezdetét Körösladányban a vízszabályozás, melynek során báró Wenckheim József számos csatornát ásatott a belvizek levezetésére, illetve töltéseket készíttetett az árvizek megelőzésére.

1865-ben az első gőzmalom üzembeállítják. 1866. október 1-jén megnyitják az első óvodát. 1872. június 5-én átadják a községházát. 1881-ben átvíz pusztít a faluban. Négy év múlva a település megrendezi első vásárját. 1903-ban két artézi kutat furatnak a faluban. A következő évben 388 darab házhelyet mérnek ki a Tenkér-parton (Újladány).

Látnivalók:
Csörsz árka ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc,
Református templom (1776),
Katolikus templom (1822),
Wenckheim-család kriptája (1830),
I. világháborús emlékmű - Hősök szobra avatás: 1929. május 5.,
Tüköry Lajos emlékmű (1956),
Sebes-Körösi Duzzasztómű (1977).
II. világháborús emlékmű,
Helytörténeti gyűjtemény - falumúzeum (2003),
56-os emlékmű (2006).


Mágor-puszta: Mágor- a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területe Vésztőtől hat kilométerre nyugatra. A Sebes-Körös holtága fogja közre. Területe 947 hektár, kísérő nélkül is látogatható. Élővilága mellett látványossága az itt felnyitott és múzeummá alakított, nemzetközileg is ritka leleteket rejtő újkőkori kunhalom.

A Mágor-domb és 13 hektáros környezete 1978-ban került kettős (régészeti és természetvédelmi) védelem alá. Mágor-puszta a folyószabályozás előtt a Sebes-Körös ártere volt, amelynek nyomait ma is őrzi (lösz gyepek, bárányparéjos vakszikesek, holtágmedrek, nedves rétek, ligeterdők).  A holtág napos helyein gyakran találkozni mocsári teknőssel, a víz szegélye a vízityúk és a szárcsa, a nádasok a bölömbika (Botaurus stellaris), és a barna rétihéja élőhelyei.

Mágor-pusztai régészeti feltáróhely: Az alig kiemelkedő kunhalom gyomrában ötezer éves leletek tekinthetők meg: egy szentély istennő szoborral, koporsó, tálkák, edénytöredékek. A kiállítóteremben, amelyet az 1810-1812-ben épített Wenckheim-féle borospincében rendeztek be, nyomon követhető a hely későbbi történelme is. A kunhalom melletti dombon a 11. században a Vatától származó Csolt nemzetség épített pusztatemplomot, amelyet a kereszténység felvétele miatt kirobbant harcokban leromboltak. A következő évszázadban azonban bencés pusztatemplomot építettek a helyébe. A kettős domb területén 1968 és 1988 folytak ásatások, amelyek újkőkori, rézkori, bronzkori és Árpád-kori leleteket hoztak napvilágra.

A Mágor-halom közelében parkot alakítottak ki az Alföldhöz kötődő népi magyar írók és költők szobrainak. A szoborparkban megtalálhatók a következő írók és költők szobrai: Németh László, Szabó Pál, Féja Géza, Veres Péter, Sinka István, Kovács Imre mellszobrai.



Vésztő: a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11-12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen. A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják.

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a
Sebes-Körösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap, a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig. Említésre érdemes, hogy 1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások, az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, a népi írók szoborparkja, évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

Látnivalók:
Mágor-puszta,
Csolt-monostor - 11-12. századi romok,
Népi írók szoborparkja,
Sinka István egykori lakóháza,
Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula).

Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: