• Nehézség

    Könnyű
  • 36 km Túra Hossza
Leírás:

Mezőtúr: A Túr név a Berettyó alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az1205-1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században  látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok és a szűcsök.

A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. 

Fazekasság: mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.

Túri Vásár: minden évben, augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál)

Képzőművészeti Alkotótelep: A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep a Holt-Körös partján működik nyaranként 1981 óta.

Műemlékek: Mezőtúri református nagytemplom, Újvárosi református templom, Római katolikus templom, Evangélikus templom, Tűzoltólaktanya, Petőfi-ház, Albrecht kastély

Múzeumok: Túri Fazekas Múzeum, Badár Emlékszoba és Fazekas Alkotóház, Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep).


Túrkeve: a város híres gyógyfürdőjéről, fesztiváljairól (elsősorban a Kevi Juhászfesztiválról), valamint gasztronómiai különlegességeiről. Ezek miatt a várost évről évre számos magyar és külföldi turista keresi fel. Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén helyezkedik el. Külterületébe tartozó területek: Malomzug, Kis-malomzug, Nagy-kaba, Kis-kaba, Csudaballa, Túrkeddi szőlő, Túrkedd, Póhamara, Pusztatúrpásztó, Szeles-hát, Ördögárka, Móriczi-földek, Fehértó, Bocskorkert, Nyomás, Toldi-kút.

Már a csiszolt kőkorszakban is éltek emberek a Hortobágy-Berettyó vidékén, akiktől viszonylag gazdag leletanyag maradt az utókorra: tárgyak, használati eszközök, amik az egykor itt élők életmódjáról és életkörülményeiről tanúskodnak.

Az ókor legfontosabb ránk maradt emlékei az úgynevezett kunhalmok. A legismertebb túrkevei kunhalom a Tere-halom. 1985-ben kezdődtek meg az ásatások a Tere-halmon és környékén. Az eredmény kiemelten védett kunhalommá tette a Tere-halmot: 11 bronzkori település rétegeit találták meg. Ezenkívül a felszínre kerültek az itt élők használati tárgyai is.

További kunhalmok Túrkevén: Burkus-halom, Csurgói-halom, Közép-halom, Legény-halom, Nagy-Póhamarai-halom, Pásztói-halom, Buga-halom, Remete-halom, Sárga-parti-halom, Lőrinc-halom, Túrkeddi-Nagy-halom, Vecserke-halom, Vénkerti-halom, Kőhalom, Kender halom, Kettős-halom, Névtelen-halom, Csudabala-halom és Kengyel-halom.


1745. május 16. fordulópont volt a keviek életében. Ekkor Túrkevit, Móric-pusztát, Kis-kabát, Póhamara-pusztát és Csorba egynegyed részét 28 300 rajnai forintért és 42 lovas katona kiállításáért megváltották lakói, s ettől kezdve Túrkevi azon lakói, akik részt vettek a földek megváltásában szabadokká váltak, és kollektív nemesi jogokat kaptak.

Természeti értékei: A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.


Nevezetességek, látnivalók: az 1755-ben épült kazettás mennyezetű református templom, Finta Múzeum (a környék bronzkori leleteivel, az Árpád-kori ezüst tarsolylemezzel, Móric falu és Csudaballa középkori emlékeivel népművészeti alkotásokkal és a helybeli művészek munkáival) Kulturális programok, rendezvények, fesztiválok: Kevi Böllértalálkozó (februárban), Majális (májusban), Kevi Juhászfesztivál (májusban), Gulyásrekord (júliusban), a Város Napja (szeptemberben)


Ecsegfalva:  korábban Heves megyéhez tartozó Ecseg nevét az oklevelek 1219-ben említették először. Ecsegfalva a Körös-Sárrét északi peremén fekvő település, 1949 óta önálló község. Határán folyik a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A falu őse Ecseg, már az Árpád-korban is lakott hely volt. 1505-ben II. Ulászló, Bessenyei Györgynek és Tarcsai Nagy Demeter nejének adományozta.

A település a török hódítás alatt elpusztult. A 18. században az addigi vizes, mocsaras környéket - az 1786-ra befejeződő vízrendezési munkálatoknak köszönhetően - szabályozták, ekkor kezdődhetett a földművelés, növénytermesztés a vidéken.


A 19. század közepén e terület puszta volt, Külső-Szolnok megyében Pusztaecseg, Ecsegpuszta, illetve Ecseg néven. Fényes Elek szerint Ecseget 10 katolikus és 50 református lakja. Földbirtokosa a Magyar Katolikus Vallásalap és a Borbély-család. A földbirtokosok a használhatóbb földterületeket bérbe adták. A 20. század elejére a mai Ecsegfalva területe nagybérlők kezére került. A település az 1920-as évek elején kezdett népesülni mikor a Nagyatádi-féle földreform során - a régi elpusztult falu helyétől Templomzugtól mintegy 7 km-re - az ecsegi vasútállomás és a Berettyó által bezárt szögben házhelyeket kezdtek osztani. A település 1949-ig Dévaványa nagyközség része volt Pusztaecseg néven, ekkor lett önálló a település, majd 1950-ben a község nevét Ecsegfalvára változtatták.


A község környéke máig megőrizte természetes szépségét, gazdag madárvilág jellemzi. 1984 ben nyilvánították védetté és hozták létre az Ecsegpusztai Természetvédelmi Területet. A környék kiválóan alkalmas vadászat céljára és az ebből adódó vadászturizmusra is.



Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: