• Nehézség

    Könnyű
  • 29 km Túra Hossza
Leírás:

Eperjes: Csongrád megye északkeleti részén fekszik. A falutól északra találhatók a cserebökényi puszták, a Körös-Maros Nemzeti Park védett területe.

1935-ben alakult Kiskirályság néven Derekegyház és Nagymágocs területrészeiből. Az Eperjes nevet 1954-ben kapta. 1947-ben Cserebökény, 1956-ban Árpádhalom megalakításakor határrészeket csatoltak el a falutól, így területe csökkent.


Szarvas: a Hármas -Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven.

1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét.

A település újkori történelme 1722 -től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harrucken János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 18. sz. végén Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

Látnivalók: Szarvasi arborétum (Pepi-kert), Szarvasi arborétumban Mini Magyarország makettpark, Szarvasi "Katalin II." sétahajó, Erzsébet-liget, salakmentes teniszpályáival, Bolza kastély, Csáky kastély, Mitrovszky kastély, Evangélikus Ótemplom, Evangélikus Újtemplom, Ruzicskay György Alkotóház, Szarvasi Gyógyfürdő.

Itt született 1923-ban Melis György az operaház Liszt Ferenc díjas magánénekese, Liszt Ferenc-díjas, háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész.


Halászlak: egy - Szarvas város külterületén, a Hármas-Körös mellett elhelyezkedő - üdülőövezet. Kezdetben mint kedvelt vadkempingező- és horgászhely vált ismertté, az idő múlásával azonban egyre több vidéki vásárol itt állandó telket, nyaralót. Ennek következtében jelenleg már majdnem 200, részben téliesített hétvégi ház tartozik hozzá.

Megközelíthetősége: Szarvasról Békésszentandrás irányába haladva, le kell fordulni a szarvasi arborétum felé. A gátat elérve és arra felhajtva jobbra kell továbbhaladni (esős idő esetén a gátat lezárhatják), míg kb. 3,5 km után elérjük a Szarvas - Mezőtúr vasútvonal vasúti átkelőhelyét, mely után már Halászlak tárul elénk (az út hossza kb. 10 km a szarvasi vasútállomástól).


Túrapontok:
Túraszakasz fotók:
Túraszakasz térkép: